A pénzteremtés folyamata, avagy rablás a hitellel

Rablás a hitellel

A téma forró, mert a bankvilág egyik legnagyobb szereplője, a Deutsche Bundesbank már hivatalosan is elismerte ezt a pénzteremtési folyamatot.

A német nemzeti bank (Deutsche Bundesbank) először 2010-ben, a „Geld und Geldpolitik” című közlönyében reagált erre a „mesére”, amelynek 67. oldalán a központi jegybankpénz és a készpénz (papír és fémpénz) teremtéséről számol be. A 68. oldalon pedig leírja a számlapénz és a készpénz közti összefüggést, illetve a számlapénzteremtés módját.

In der Regel gewährt die Geschäftsbank einem Kunden einen Kredit und schreibt ihm den entsprechenden Betrag auf dessen Girokonto gut. Wird dem Kunden ein Kredit über 1.000 Euro gewährt (z.B. Laufzeit 5 Jahre, 5 %), erhöht sich die Sichteinlage des Kunden auf seinem Girokonto um 1.000 Euro. Es ist Giralgeld entstanden bzw. wurden 1.000 Euro Giralgeld geschöpft. [...] Die Giralgeldschöpfung ist also ein Buchungsvorgang.

Magyarul: „A kereskedelmi bankok az ügyfeleiknek úgy nyújtanak hitelt, hogy pénzt írnak a számlájukra. Ha egy ügyfél 1000 euró hitelt kap (pl. 5 évre 5% kamattal), akkor a számláján a betét 1000 euróval emelkedik. Ezzel számlapénz keletkezett, 1000 euró pénz teremtődött. [...] A számlapénzteremtés tehát egy könyvelési eljárás.”

(Bundesbank-Broschüre: Geld und Geldpolitik, 2010, 68. oldal)

Továbbá ez olvasható: Wenn eine Geschäftsbank einen Kredit gewährt, finanziert sie diesen in einem ersten Schritt dadurch, dass sie – wie oben beschrieben – den entsprechenden Betrag an Giralgeld selbst schafft.

Magyarul: „Ha egy kereskedelmi bank hitelt nyújt, ezt első lépésben úgy finanszírozza, hogy – ahogy fenn is le van írva – az összeget számlapénz formájában saját maga teremti.”

(Bundesbank-Broschüre: Geld und Geldpolitik, 2010, 71. oldal)

Tehát a banki mérleg a hitel összegével meghosszabbítódik. A könyvelő ezt az eljárást mérleghosszabbításnak (aktív-passzív szaporításnak) nevezi. Az ilyen könyvelés szabálya szerint a hitel törlesztésével a pénz megszűnik. Ezért nevezik a mai pénzrendszert hitelpénznek is. Ez csak addig létezik, míg hitelezés folyamata működik. A bankoknak a hitelbe helyezett számlapénznek csak egy kis százalékát (idáig 0-6% világszerte) kell a központi jegybanknál elhelyezniük – amit tartalékrárának neveznek –, ezért az ilyen hitelezéssel a hitelpénz szaporítás megsokszorózódik. Ezt fraktális pénzteremtésnek is nevezik, mert a „teljes értékű” pénz [*(1)Vollgeld, (2)positiv money] a hitelek által forgalomba helyezett számlapénznek csak egy kis töredéke.
2012-ben az eurótérségben a EKB által megkövetelt minimális tartalék 1% volt. (Link: Bundesbank)

Az Európai Bizottság határozata szerint a bankoknak 9%-ra kell emelni a saját tőkéjüket (Kernkapital), amit a Basel III banki egyezmény is megállapított. Így a hitelbe helyezett összeg 9%-val a bankoknak saját maguknak kell rendelkezniük, „teljes értékű” pénz formájában. 100%-os jegybanki tartalékrátával a hitelezés teljes értékű pénzt jelentene, vagyis a bankok csak azt tudnák hitelbe helyezni, amivel saját maguk is rendelkeznek. Úgy néz ki ettől még messze állunk.

A Deutsche Bundesbanknak ebben a közlönyében a számlapénzteremtésről több nem szerepel, de egy korábbi, 2007-es közlönyben így írnak:

Bei der Giralgeldschöpfung unterscheidet man die „aktive“ und die „passive“ Geldschöpfung der Banken. So entsteht Giralgeld durch Einzahlung von Bargeld auf Girokonten. Bei dieser „passiven“ Form der Giralgeldschöpfung ändern sich die gesamten Geldbestände der Wirtschaft (also Giralgeld in Händen der Nichtbanken plus Bargeld) nicht. Daneben ist das Bankensystem aber auch in der Lage, durch Gewährung von Krediten aktiv Giralgeld entstehen zu lassen und damit die Geldmenge insgesamt zu erhöhen.

Magyarul: „A számlapénzteremtésnél meg kell különböztetni a bankok ‘aktív’ és ‘passzív’ pénzteremtését. Ha az ügyfél a számlájára készpénzt fizet be, akkor a számlapénze megemelkedik. Ez a számlapénzteremtés passzív formája, mert a gazdaság összpénzmennyisége nem változik. Emellett a bankoknak lehetőségük van úgy is pénzt teremteni, hogy hitelt helyeznek ki, ezzel aktív számlapénz keletkezik, ami által az összpénzmennyiség növekedik.”
Bundesbank-Broschüre: Geld und Geldpolitik, 2007, S. 59. oldal

A 62. oldalon így folytatódik:

„Multiple GiralgeldschöpfungDie „Überschussreserve“ im Bankensystem wird immer kleiner. Der Prozess der Giralgeldschöpfung wird dadurch gebremst. Jede einzelne Bank kann immer nur einen Bruchteil ihres Liquiditätszuflusses ausleihen. Trotzdem sind am Ende die Einlagen im Bankensystem – das Giralgeld – um ein Mehrfaches derjenigen Einlage gestiegen, die durch die ursprüngliche Kreditgewährung entstanden ist. Man spricht deshalb auch von der „multiplen Giralgeldschöpfung“ (multipel = vielfach).”

Magyarul: „A minimális tartalékráta a bankrendszerben csökken. Ezáltal a számlapénzteremtés folyamata lefékeződik. A bankok a likviditásuknak csak egy töredékét tudják hitelezni. Ennek ellenére a bankrendszerben a számlapénz sokszorosa annak, ami az eredeti hitelkihelyezésnél keletkezett. Ezért beszélünk itt multiple=többszörös számlapénzteremtésről.”
(Bundesbank-Broschüre: Geld und Geldpolitik, 2007, S.62. oldal)

Végül megállapítja a Deutsche Bank, hogy:

„Der Geldschöpfungsprozess erscheint damit wie Zauberei: Die Banken schöpfen anscheinend selbst Geld, ohne die Deutsche Bundesbank nötig zu haben. Einer höheren Forderung an die Nichtbanken stehen höhere Einlagen derselben gegenüber: Die Geldmenge ist gewachsen.”

Magyarul: „A pénzteremtési folyamat olyan, mint egy varázslás. A bankok a központi jegybank nélkül is saját maguk teremtenek pénzt. A nem bankokkal szembeni magasabb követelés magasabb pénzmennyiséggel van szembeállítva. A pénz mennyisége növekedett.”

A Deutsche Bank legfrissebb, 2012-ben oktatás céljából kiadott füzetében is ez szerepel:

„Sowohl die Zentralbank als auch die Geschäftsbanken können Geld schaffen. Giralgeld entsteht vor allem durch die Vergabe von Krediten.” (Seite 79 unten)
„Wenn eine Geschäftsbank einen Kredit gewährt, kann sie diesen in einem ersten Schritt dadurch finanzieren, dass sie … den entsprechenden Betrag an Buchgeld selbst schafft” (Seite 74 unten)

„Úgy a központi bank, mint a kereskedelmi bankok pénzt teremthetnek. A számlapénz a hitelek kihelyezésével keletkezik.” (79. oldal)
„Ha egy kereskedelmi bank hitelt ad, azt az első lépésben úgy finanszírozza, hogy … a megfelelő összeget mint számlapénzt saját maga megteremti.” (74. oldal)

Következtetés:

A kereskedelmi bankoknak lehetőségük van a hitelbe helyezett összeg nagyságával számlapénzt teremteni. Ezt könyveléstechnikailag mérleghosszabításnak nevezik. Ebben a folyamatban a kereskedelmi bankoknak ma két dolgot kell figyelembe venniük: 1) a minimális tartalékrátát be kell tartaniuk, tehát a hitelbe helyezett összegnek egy igen kis százalékával rendelkezniük kell a központi jegybanknál, mint az ügyfeleik betétjével (1%) (Eurókörnyezet: 2012. január 18.); 2) a hitel 9%-át (Basel III) saját tőkével kell fedezniük.

Ha egy ügyfél a megtakarított pénzét a bankba helyezi, és azt a számláján jóváírják, azzal a bank úgy rendelkezik, mintha a saját központi jegybankpénze lenne. Ennek az összegnek a figyelembevételével a bank elméletileg a betétbe helyezett összeg százszorosát helyezheti ki hitelbe. Ezt az eljárást sokszoros számlapénzteremtésnek (angolul fractional reserve bankingnak) nevezik.

Tehát a kereskedelmi bankok által a majdnem a semmiből teremtett hitelpénzt valós munkával szerzett pénzzel kell törleszteni, amiért ők még kamatot is kérnek, és mivel jelzáloghitelről beszélünk, nem teljesítés esetében a hitelestől valós, tárgyi értéket követelnek. Mi ez, ha nem az elmúlt évezred legnagyobb átverése?

Hogy a kedves olvasóban félreértés ne szülessen, szeretném kihangsúlyozni, hogy az ilyen jellegű pénzteremtéssel nem az a baj, hogy virtuális és nem nyomtatott papírpénz formájában jön a világra, hanem az a gond, hogy adósság formájában keletkezik, tehát nem pénz hagyományos értelemben, hanem csak egy „adóslevél”, „adóssági elismervény”. A világon forgalomban lévő pénzmennyiségnek 90-95% ilyen fizetési eszköz, ezért az ezen az úton forgalomba hozott hitelpénzek visszafizetésével magának a pénznek is (90%-ban) meg kellene szűnnie. Ezért is abszurd dolog azt állítani, hogy az eladósodás visszafizethető. A visszafizetéssel magát a fizetőeszközünket szüntetnénk meg.
Egy másik abszurditása ennek a rendszernek, hogy a kamat összegét a bank NEM teremtette meg. Ez makroökonomia viszonylatban hiányzik az összpénzmennyiségből, és ezért ezt a gyakorlatban nem pénzzel, hanem a jelzáloggal kell egyeseknek kiegyenlíteni. A szabad verseny nem más, mint harc a kamatszolgálat teljesítéséért. Mivel ez az összeg nincs a összpénzmennyiségben, ezért törvényszerű, hogy a hitelfelvevők egy részének el kell veszítenie a tulajdonát, lakását.
Ha a bank a hitelkihelyezésnél ezzel a pénzzel nem rendelkezett, akkor a törlesztés elmulasztásával a banknak kára nem keletkezhet. Ez olyan jogi lehetlenségek elé állítja az igazságszolgáltatást, amit csak teljes értékű pénzzel lehetne elkerülni. Ezért is nélkülözhetetlen a Irvin Fisher által is szorgalmazott „100% money” intézményesítése, amit az 1930-as gazdasági krízis idején dolgoztak ki.

Ugyan elég nagy problémának tűnik a pénzrendszernek ez az állapota, de a megoldás annál egyszerűbb is lehetne, ha a banki könyvelésen változtathatnánk. Ebben az ügyben létezik egy nemzetközi civil mozgalom, ami Németországban a „Monetative – Pénzteremtést a közfelügyelet alá!” néven vált ismertté. Ennek a célkitűzése a hitelpénz helyett a teljes értékű pénz [*(1)Vollgeld] bevezetése.

Irodalom:

*1) http://www.monetative.de/
*2) http://www.positivemoney.org/
*3) http://www.monetary.org/

http://www.positivemoney.org/where-does-money-come-from-book/

Ismeretterjesztő videó:

Forrás: Pénzteremtés ex nihilo – Az évezred legnagyobb ÁTVERÉSE

Ajánlás

A bankrendszer és a hitel megértéséhez javasoljuk, hogy az OP könyvének ezt a fejezetét ismerd meg:

V. A hitel, mint rablás

Rovat: